Blog

A nyár esküvője – Interjú Huszár Eszterrel, egy fiatal feleséggel

Elég sok esküvőn voltam mostanában, amit élvezek is nagyon és gondoltam, most elhozom Nektek a nyár – véleményem szerint – legjobb esküvőjét. Eszter és férje, Tomi kedves barátaim. Idén nyáron, július 29-én házasodtak össze. Nagy Napjukon vendégként vettem részt, de gondolhatjátok, hogy azért igyekeztem minél jobban belelátni a szervezésbe is! 🙂

Mivel ennyire tetszett az esküvőjük mindenképp meg szerettem volna osztani Veletek is. Ezt egy interjú keretén belül szeretném megtenni, úgyhogy kérlek, fogadjátok sok szeretettel Eszti szemszögéből az ő történetüket és ezt a csodás napot!

Össze tudnád foglalni néhány mondatban, hogy hogyan ismerkedtetek meg Tomival?

Éppen a napokban kért meg arra egy kedves, új rokonom, hogy foglaljam össze öt mondatban a megismerkedésünk történetét. Elsőre sem tűnt egyszerűnek, de mikor belekezdtem, a mondatok csak úgy cikáztak a fejemben és alig tudtam eldönteni, hogy mit mondjak és mit hagyjak ki. Ebből persze az lett, hogy extra hosszú mondatszerkezeteket alkottam, hogy minél több gondolatom beleférjen.

A megismerkedésünknek több szakasza is volt. Az első és szerintem az egyik legaranyosabb – amit különben sokáig nem hittem el –, hogy még évekkel a tényleges ismerettség előtt Tomi meglátott engem egy keresztény ifjúsági konferencián és úgy imádkozott, hogy bárcsak én lennék majd a felesége. Akkor még egyikünk sem sejtette, hogy ez valóra fog válni. 3 évvel később azonban én is felfigyeltem rá és a rövid történet szerint valahogy mindig összefutottunk különböző rendezvényeken annak ellenére, hogy több mint 200 km-re laktunk egymástól, ő Budapesten, én pedig Debrecenben.

Mivel mindketten határozott elképzelésekkel voltunk afelől, hogy mit keresünk a másikban, az első perctől nagyon őszinték voltunk. Többször előfordult, hogy a randevúkon annyit beszélgettünk mindenféle tabu nélkül, hogy több vonatot is lekéstünk. Valamint első perctől kezdve teszteltük is egymást. Ehhez csak egyetlen konkrét történetet mesélnék el. Az első randinkon a kedvesem letesztelt, hogy mennyire vagyok nyavajgós. Elvitt csinosan felöltözve hegyet mászni és természetesen olyan ennivalót hozott, ami egyáltalán nem első randis kaja…. Azt hiszem, mostmár érted, mit is jelentett ez! 🙂

Úgy tudom, a lánykérés és az eljegyzés is különleges volt nálatok. Elmondanád, miért?

Nálunk semmi sem egyszerű történet, amit természetesen nagyon szeretek és élvezek! 🙂 A lánykérés igazi meglepetés volt, az eljegyzésünk pedig egy megvalósult álom.

Tudtuk mind a ketten, hogy a kapcsolatunk igazi kezdete majd a házasság lesz, de nem sokat beszéltünk róla, hiszen mikor feljött témának, a párom azonnal rávágta, hogy ez nem aktuális még néhány évig, így nem erőltettem én sem. Ehhez képest néhány hónap múlva egy erdő közepén, egy általa készített, gyertyákkal díszített gyönyörű kuckónál letérdelt elém és megkérte a kezem. Az eljegyzésünk szinte napra pontosan az esküvőnk előtt egy évvel volt, a nyár kellős közepén.

A szűk családunk is majdnem 30 fő, így az eljegyzési vacsoránk hasonló volt egy kisebb esküvőhöz. Nagy álmom volt a szabadtéri esküvő, de nem voltunk olyan bátrak, hogy bevállaljuk, így ezt a vágyálmot az eljegyzésünkben éltük ki. Volt meghívótól kezdve, díszítésen keresztül a tortáig minden. Sikerült úgy berendeznünk a teraszt és az udvart, hogy Tomi főnöke a képek láttán megkérdezte, hogy melyik étteremben voltunk. Persze, ami ennél is kedvesebb pillanat volt, mikor túl voltunk a vacsorán és a családjaink egymással beszélgettek, Tomival egymás mellett állva körülnéztünk és azt éreztük, hogy tökéletes minden.

Mesélj kérlek az esküvőtök szervezéséről. Az elképzeléseitekről és arról, hogy ezekből mit sikerült megvalósítani, illetve volt-e olyan amit végül nem lehetett kivitelezni.

Az esküvőnk megszervezése azért nagyobb falat volt. Kezdve az évszak választással. Egyikőnk sem szerette volna nyáron tartani az esküvőt, mert nehezen viseljük a hőséget. Az én fejemben minden más évszakra megvolt a dekor ötlet. Végül azért döntöttünk mégis a nyár mellett, mert egyetértettünk abban, hogy az a legfontosabb, hogy minden olyan rokon és barát, akit meghívunk, velünk tudjon lenni azon a napon.

Tominak a második legfontosabb az volt, hogy jó és bőséges legyen az étel. Nekem pedig az, hogy igazán a mi stílusunknak megfelelő legyen a terem, hogy ne kelljen épített dekorációt kérni, hanem minden részében otthonosan érezzük magunkat. Ezt a két szempontot pedig nem volt egyszerű egybegyúrni főleg úgy, hogy számomra – mivel debreceni vagyok – a helyszínül választott város, Budapest ismeretlen terep volt.

Ahogy már említettem, egy évünk volt a szervezésre és ezt bizony ki is töltöttük. Természetesen nem 0-24 órában esküvőztünk. Mellesleg, szerintem ezért sikerült végig teljesen nyugodtan és elég lazán haladnunk. Amikor épp volt kedvünk és időnk, akkor foglalkoztunk vele, amikor nem volt hangulatunk hozzá, vagy nem értettünk egyet, akkor elnapoltuk a szóban forgó kérdést. Emellett volt egy esküvős könyvem (wedding organizer), amiben mindig megvolt előre, hogy melyik hónapban mit kell eldönteni, kiválasztani. Azért az utolsó hetekre így is maradt stresszelni való.

Visszatérve a helyszínre, végül sikerült megtalálnunk a legmegfelelőbbet, ami minden szempontból tökéletes volt számunkra. A mi elképzelésünk egy tégla fallal kirakott, sok gerendával és fával díszített, illetve kerek asztalokkal berendezett terem volt. Ne legyen túl nagy, de ne is legyen kicsi, férjen el egy gyerek sarok is és egy kreatív sarok is, ahol nem csak a vendégkönyv lenne. Keveréke a loft, a rusztikus és a romantikus stílusnak. Amit alig kell dekorálni, mert önmagában is a maga nyersességével dekoratív, valamint, ahol kiadós mennyiségű vacsorát tálalnak fel svédasztalon és mindez még pénztárca kímélő is.

Ebből egyetlen apróság nem valósult meg, az pedig a kerek asztalok. Ehelyett viszont sok mást kaptunk ráadásul, amire szervezés közben jöttünk rá, hogy szeretnénk.

A dekoráció igazán különleges és egyedülálló volt. Kérlek, mesélj erről részletesen.

Valóban, hiszen nem volt az esküvőnkön élő virág és ez tényleg nem megszokott. Félreértés ne essék, nem művirággal díszítettünk, hanem anyagból készítettünk virágkompozíciókat. A nővérem esküvője körül kezdődött ez a dilim, amikor is így dúsítottuk a dekorációt. Otthon ültünk a szőnyegen, anya, nővérem és én, varrogattuk az anyagvirágokat és eldöntöttem, hogy az én esküvőmön csak ilyen virágok lesznek. Persze ekkor még nem vették ezt annyira komolyan 🙂

Aki ismer az tudja rólam, hogy szeretek egyedi lenni, szeretek olyat csinálni, amit más nem. Így, mikor menyasszony lettem, rögvest azon gondolkoztam, hogyan lehet a mi esküvőnk más mint a többieké, hogyan lehet mindez utánozhatatlan. Azt hiszem, sikerült, hiszen a dekoráció minden egyes darabját a két kezünkkel gyártottuk. Tomi szeletelte a fákat, én gyártottam a díszeket, és az egész családunk asszisztált mindehhez.

Szeretem, amikor különböző textúrájú anyagok találkoznak, amikor két külön világot keresztezni lehet. Valahogy így jött az, hogy a dekorációban a meghívóktól az asztaldíszekig a nyers fát, a csipkét, ezüst kövecskéket és gyöngyöket, valamint anyagokat vegyítettük. Az egész dekorációt meghatározta ezek együttese. A színeink a tört fehér, a bézs és a burgundy voltak és ezekkel variáltunk, hiszen az egyházi esküvőnkön több burgundy-t használtunk, a vacsora dekorban viszont ez a szín a maga karakteressége miatt már csak a vendégajándékokban köszönt vissza, burgundy színű lekvárként. Azt gondoltam, hogy a terem nem bírná el ezt a színt úgy, hogy az egész ne tűnjön soknak, így a „kevesebb néha több“ mondásra alapozva, ott már csak a fehér és a bézs maradt.

Ami még különleges lehetett, az a csokrom, hiszen egyáltalán nem ütött el a ruhám színétől, azaz rajtam minden tört fehér volt, kivéve a rúzsom, mert az vörös volt. Egyébként a csokromat is mi magunk gyártottuk otthon.

 

Felmerülhet a kérdés, hogy megérte-e ez a sok munka egyetlen napért?

Azt gondolom, hogy annak, aki ezt igényli, mint ahogy mi is tettük, annak így lesz igazán a sajátja az a bizonyos nagy nap. Valószínű, hogy sokkal kevesebb energia ráfordítással is meg lehetett volna oldani a dekorációt, de akkor az nem én lennék – illetve valószínű, hogy drágábban is jövünk ki. Szeretek odafigyelni a részletekre és az egyedi apróságokra. Nekem ettől válik valami igazán különlegessé és páratlanná.

Tudom, hogy mindenkinek a saját esküvője a legszebb és a legjobb, és ez jól is van így, de úgy érzem, hogy azon túl, hogy azon a napon mentem hozzá a páromhoz, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy számomra a saját esküvőm legyen a legjobb. Egyébként én nagyon élveztem, hogy az utolsó kis apróságig mindent kitalálhattam és megvalósíthattam. Tudod, egy menyasszony ebben az időszakban folyton csak a Pinteresten lóg és ötleteket gyűjt 🙂 Én úgy éreztem, hogy nem csak inspirálódom, hanem beindul a fantáziám, hogyan lehetne ezt máshogy megoldani és minél kevesebből kihozni. Hogyan lehetne beleilleszteni a mi környezetünkbe, a mi stílusunkba. Nekem ez a része nem volt egyáltalán megterhelő, mert szeretek ilyenekkel foglalkozni.

Ha ennyi tapasztalattal és tudással újrakezdhetnéd a szervezést, megkeresnél egy esküvőszervezőt?

Őszintén szólva a szervezés során megértettem, hogy miben van szükség esküvőszervezőre. Ennek ellenére én nagyon élveztem szervezni a sajátomat, főleg úgy, hogy volt segítségem. Viszont én alapból szeretek mindent kézben tartani és nagyon szeretem a rendezvényszervezést. Vannak azonban olyan menyasszonyok, akik szivesen átadják a szervezés nyűgét és csak a tényleges döntéshozásban vesznek részt. Ilyen esetben szerintem nagy segítség lehet egy esküvőszervező, aki az egyeztetéseket elvégzi a pár helyett.

Remélem a képeken és Eszti beszámolóján keresztül sikerült átadnom Nektek is, hogy miért ez az esküvő tetszett a legjobban! 🙂

Nekem a dekor tetszett a leginkább, meg persze a hangulat, aminek sikerült mindenkit egy napra Eszti és Tomi világába röpíteni. Melyik rész nyerte el a Ti tetszéseteket legjobban? Írjátok meg kommentben, kíváncsi vagyok, hogy mit gondoltok! 🙂

Sziasztok! :) A blogon leginkább esküvő témakörben olvashattok tőlem. Ha bármi kérdésetek van, keressetek bátran! ;)

Hagyj egy üzenetet

Az e-mail címed nem hozzuk nyilvánosságra. A * jellel jelölt mezők kitöltése kötelező.