Blog

…és így folytatódott…

A meghívó, amit megálmodtam.

Nagyon szeretem az egyszerű és kézzel készült tárgyakat, ajándékokat, dekorációt, apróságokat, ezért amikor a grafikáról van szó, akkor ragaszkodom az elképzeléseimhez. Így a saját esküvői meghívónk tervezése egyszerre tűnt egyszerű, de egyben nehéz feladatnak.

Szinte már az első pillanatban tudtam, hogy egyedi, kézzel festett meghívót szeretnék. Mielőtt a választásra került volna a sor, azért mégis felmértem a terepet különböző nyomdákban, de többször is csalódnom kellett. Újhullámú, letisztult, vintage stílus volt az álmom. Olyan meghívót szerettem volna a vendégeim kezébe adni, amitől jobb kedvre derülnek, kíváncsiak lesznek, hogy vajon belül mit rejt még magában és ha már a meghívó így néz ki, akkor milyen lesz majd az esküvői helyszín, a dekoráció, a hangulat és az egész Nagy Nap!

Az elképzelésem az volt, hogy a terem megálmodott rusztikus stílusához, halvány pasztell színű meghívót szeretnék. Úgy képzeltem el, hogy ugyanilyen színű virágok díszítenék az asztalokat, így a meghívónak is ezt a stílust kellene tükröznie.

Ez a színvilág nem tűnt túl erősnek, de túl halványnak sem; kellően megvolt benne a szépség, az egyszerűség és számomra valamiért szeretetet is sugárzott.

Fontos volt nekem az első benyomás, ezért a meghívó tervezését a boríték gondos kiválasztásával kezdtem. A natúr színű borítékokra fehér papírt ragasztottam. Ezekre képzeltem el a neveket és pasztell színű virágcsokrokat festettem mellé.

Amikor elkészültek a meghívók és kiosztottuk őket, az arcokon érdeklődést és csodálatot láttam, amitől sikeresnek éreztem a munkámat. A végeredmény a következőképpen nézett ki, pontosan ahogy elképzeltem az eukaliptusz és a protea között…

A meghívó szövegéhez három féle betűtípust használtam. A kurzív mellé egy nyomtatott vintage szerűt választottam, ez a kettő jól kiegészítette egymást. A dátumot – a fontossága miatt – egy harmadik típussal írtam, ami szintén kurzív stílusú. Nagyon sokféle betűtípus között keresgéltem, de végül ez ragadott meg leginkább, mert számomra ez egyszerre volt elegáns, bohém és egyszerű.

Az étteremben a névkártyákon, a menüsoron, az itallapon és a programfüzeten is ezeket a motívumokat használtam, csak kicsit másképp.

Az egyszerű fehér színű lap, nagyon jól mutatott a natúr színű rusztikus asztalokon.

 

A programfüzetből néhány darabot tettünk az asztalokra, hogy mindenki tudja, mi következik, mert nem volt kimondott ceremóniamesterünk, hanem egy barátunkat kértük meg, hogy irányítsa a násznépet az este folyamán. A programkártya így felettébb hasznosnak bizonyult, hisz rajta volt minden információ. Kivéve a meglepetést, mert hát az ugye meglepetés. 🙂 (De talán mégsem volt annyira az, hiszen pár hónapja már készültünk a táncra, amit előadtunk a vendégeknek.)

Az itallap és a menüsor picit máshogy nézett ki, de hogy megmaradjon az egységes hangulat, ezeknél is ugyanazokat a betűtípusokat használtam, mint a meghívóban.

 

Remélem sikerült bemutatnom Nektek, hogy mennyire fontos az esküvőn az egységes összkép és hogy – többek között a grafikában is – megéri odafigyelni a legapróbb részletekre. Hiszen pont ezek adják a tökéletes összhatást, mely végső soron megmutatja az esemény fontosságát és meghatározza a minőségét.

Ha neked is felkeltette az érdeklődésedet az egyéni esküvői meghívó készítés, írj bátran a noemi@pudermuhely.hu-ra! 🙂

A fotókat Horváth Anna Csilla készítette.

Jövőhét szombaton Sarolt jelentkezik majd egy csodás tortával 🙂 Ha érdekel, tarts velünk továbbra is!

 

Sziasztok! Tőlem dekorációs tippeket, esküvői inspirációkat, kreatív és személyes ötleteket fogtok olvasni a blogon. Reméljük inspiráló, hasznos és értékes lesz számotokra a munkánk! :)

Egy hozzászólás

Hagyj egy üzenetet

Az e-mail címed nem hozzuk nyilvánosságra. A * jellel jelölt mezők kitöltése kötelező.