Dekor

Összes bejegyzés ezzel a címkével.

Heléna és Balázs – dekor

Újra friss blogposzttal jelentkezünk, amiben a 2019-es szezonunk első projektjéről szeretnénk mesélni.  Olyan sok szempontból volt kiemelkedő számunkra ez az első esküvő, és annyi élménnyel járt a készülődés, hogy már nagyon vártuk, hogy megoszthassuk veletek a részleteket!Tovább

Heléna & Balázs

Április 6-án megnyitottuk a szezont, és nem is egy akármilyen esküvővel! Heléna és Balázs napja több szempontból is különleges volt… erről kérdezzük most a menyasszonyt!

Mesélj kicsit magatokról! Mikor és hogyan ismerkedtetek meg? Mi volt, ami megfogott a másikban? Mikor döntöttetek úgy, hogy összeházasodtok?

Balázzsal a zene kapcsán ismerkedtünk meg, és ez a mai napig fontos szerepet játszik az életünkben. 2016-ban a Keresztkérdés zenekarral kooperáltunk egy dal kapcsán, ekkor találkoztunk először. 2017-ben alakult meg a saját zenei csapatom, amiben Balázs billentyűsként és zenei vezetőként tevékenykedett. Nagyon jó barátok lettünk, minden nap órákat beszélgettünk, szerettünk együtt dolgozni, majd elkezdett más irányba is mélyülni a kapcsolatunk, amikor elhívott az első randira. Ami nagyon hamar megfogott benne, az a határozottsága, a megbízhatósága, a humora, és a jó szíve. Többek között… 🙂
2018. szeptemberében kérte meg a kezem egy gyönyörű tengerparti vacsora közben a naplementében. Életem egyik legboldogabb pillanata volt amikor feltette a kérdést, hogy összekötjük-e az életünket.

Mondhatni közel állnak hozzád az esküvők, hiszen te magad is esküvőszervező vállalkozást vezetsz, a LUNA esküvőszervezést. Milyen élmény volt ezúttal a saját esküvődet szervezni? Mi jelentett nagyobb kihívást, vagy éppen könnyebbséget?

Nagy élmény volt az esküvőszervezés, de nyilván így menyasszonyként teljesen máshogy éltem meg. Könnyebbség volt, hogy gyorsabban ment az ügyintézés, viszont néha nehézséget jelentett, hogy sokkal több érzelem kötött minden egyes tételhez. Pl. teljesen más volt a saját költségvetésünket összeállítani, mint az ügyfeleimét, vagy ruhapróbára menni, a helyszínt kiválasztani, stb. Az biztos, hogy most még inkább együttérző tudok lenni a menyasszonyaimmal.

Mi volt az a top3 álmod, amit mindenképp megszerettél volna, hogy valósuljon az esküvődön? Volt-e ezeken túl olyan, amit a szervezés során inkább elengedtél?

  1. Ami a legfontosabb volt, hogy ne vesszen el a lényeg, és ne egy projekt legyen, ami a munkám része. Aznap kikapcsoltam esküvőszervezőként, és teljes mértékben arra koncentráltam, hogy megéljem minden pillanatát a házasságkötésünknek. Ebben segítségünkre volt aznap Emese, aki a lebonyolításért felelt. A Luna – Púder együttműködés nagyon jól működött ilyen módon is.
  2. Fontosnak tartottuk, hogy mindent szakemberekre bízzunk, és engedjük a családunknak és a barátainknak, hogy vendégként élvezhessék a napot, ne pedig nekik kelljen rohangálniuk.
  3. Amit még a top3-ban említenék, hogy szerettünk volna aznap a templomi bevonulásnál találkozni először, ami miatt a fotózásra mindössze 1,5 óránk volt a szertartás és a vacsora között, de ennek ellenére nem bántuk meg, hogy ehhez alakítottuk a programmenetet.

Több egyszerű, mégis nagyszerű megoldás volt az esküvődön. Mik voltak azok a pontok, amiket Ti rendhagyó módon oldottatok meg, miért?

Igen, valóban volt néhány rendhagyó mozzanata az esküvőnek, és örülök hogyha ez bárkinek feltűnt, mert mindennek oka volt 🙂
Nagyon szép szokás a szeretetvendégségre sütiket vinni, de mi ebben is szerettük volna magunkat ahhoz tartani, hogy mindenki vendég aznap, és a meghívottjainknak nincsen más feladatuk, mint élvezni az esküvő minden pillanatát. Szüleinknek annyit mondtunk, hogy minden rendben lesz, csak legyenek ott szépen felöltözve. 🙂

A vendéglista összeállításánál már tudtuk, hogy csodás csapat lesz a vacsorán, és elképesztő hangulat, és a beszédeket választottuk a játékok helyett, nem aggódva, hogy a hangulatból elvenne, és így időnk is volt beszélgetni az összes vendéggel.

A csokordobásnál én anno mindig kényelmetlenül éreztem magam, ezért nem akartam a hajadon lányokat kitenni ennek, így ezt is elvetettük, ahogy a menyecske ruhát is (így is nehéz volt feldolgozni, hogy a csodálatos menyasszonyi ruha csak egy fél napot van rajtam gyakorlatilag.) Bennünk senki felé nem volt megfelelési kényszer, és szabadok voltunk elhagyni olyan szokásokat, amiknek nem láttuk jelentőségét, és megtartani olyanokat, melyek fontosságában mi is hiszünk. Az a nap minden mozzanatában bennünket tükrözött, és örülök, hogy erre szabadok voltunk.

Milyen volt a Púder Műhely csapatával együtt dolgozni? Neked mennyire könnyítette meg a szervezést az, hogy egy csapat 4 szolgáltatást lefedett?

Nagyon élveztem a közös munkát, és kifejezetten könnyebbséget jelentett, hogy egy kézben összpontosult a grafika, dekor, fotó, lebonyolítás. Az egység nem csupán a képeken köszön vissza, de aznap is érződött. Az, hogy éjféltől már a Púder csapattal együtt táncoltunk, jól jelzépezi azt, hogy milyen szintű kapcsolat alakult ki köztünk a munkafolyamat végére.

 

Púder álom – inspirációs fotózás

Az előző bejegyzésünkben Eszter számolt be Nektek arról, hogy dekorosként neki hogyan zajlottak az előkészületek a téli inspirációs fotózásunkra. Ha még nem olvastátok, akkor előbb mindenképp azzal kezdjétek, mivel így egy teljes képet kaphattok egy ilyen fotózásról.
Ahogy Eszter is írta, mindannyian szárnyakat kaptunk, hiszen azt csinálhattuk aznap ami igazán a szenvedélyünk. Fotósként ez nekem is a legjobb terep volt, hiszen nagyon jó együtt dolgozni a lányokkal, szuper a hangulat és könnyen tudtam azonosulni ezzel a stílussal. Miután összeállt minden az utolsó részletig, tudtam, hogy innen már csak rajtam múlik, hogy vissza tudjam Nektek adni azt a csodát amit mi ott átéltünk. Remélem sikerült is! 🙂
Most pedig megmutatjuk nektek milyen lett a végeredmény, hogyan lett az apró részletekből, ötletekből egy valóságos púder álom.Tovább

Nyílt nap VillaBOGArton

A héten már néhány képet megosztottunk Veletek a Facebookon VillaBOGArtról, egy jövő évi esküvői helyszínünkről, ahova múlt hét szombaton látogattunk el a lányokkal esküvői nyílt napra. A mai cikkünkben bemutatjuk Nektek milyen csodálatos ez a helyszín, és miért szeretjük annyira az esküvőket! 🙂Tovább

Orsi és Dávid erdei ihletésű meghívója

Hatalmas izgalommal olvastam a levelet, amit az első ügyfelemtől, Orsitól kaptam! Azzal a kéréssel keresett fel, hogy személyes elképzelését én valósítsam meg az esküvői meghívójukon és néhány dekorációban. Elmesélte, hogy az esküvőjük egy erdő közepén lévő vadászház mellett lesz, pontosabban Szokolya-Királyrét külterületén. Ezért azt szerették volna, ha az erdős hangulat visszatükröződne a nyomtatványokon is.

Tovább

Egy erdei csináld magad esküvő története

Nagyon örültem a felkérésnek, hogy Eszter és Teofil esküvőjén fotózzak, mert tudtam , hogy egyedi módon készülnek a nagy napra, kezdve a különleges helyszín dekorálásától a saját készítésű esküvői ruháig. Az eredmény  minden várakozásomat felülmúlta, egy csodálatosan megálmodott világba csöppentem, ahol minden részlet a helyén volt.
Megkértem Esztert, hogy ossza meg velünk, hogyan valósította meg álmát.
Ezt Neked is látnod és olvasnod kell!
Amikor Teofil egy éves ismeretség után megkérte a kezemet egy szép őszi napon, már tudtuk, hogy az esküvőnket is szeretnénk ebben az évszakban tartani. Részben azért, mert nem rajongunk a 40 fokos nyári melegért, másrészt pedig a természet ilyenkor mutatja a legszebb arcát. Mindkettőnk számára sokat jelent az erdők világa, hangulata, így az egész esküvőt eköré szerettük volna felépíteni. Hálás szívvel mondhatom, hogy a családunk és a barátaink fantasztikus segítségével sikerült megalkotni úgy a nagy napunkat, ahogyan az hozzánk leginkább illik.
Nagyon szerettük volna, ha a lehető legtöbb dolgot családon belül tudjuk megoldani. Egyrészt szerettünk volna ezzel is lefaragni a költségekből, másrészt így biztosak lehettünk abban, hogy azt kapjuk majd, amit valóban szeretnénk. Végül a zenész és a fotós kivételével mindent sikerült eszerint az elv szerint megvalósítani, amit még most is nehéz felfogni, és amiért iszonyú hálás vagyok!

Mindig is arról álmodtam, hogy az esküvői ruhámat az anyukámmal együtt, magunk készítjük el. Valahogy számomra ez magától értetődő volt. Volt egy ötletünk, ami fejben nagyon jól működött, de amikor rákerestem külföldi oldalakon, sehol nem láttam hasonló módszert. Ezt kicsit furcsállottam, ám mégis bíztam benne, hogy ennek ellenére sikerülni fog. Az ötlet az volt, hogy egy csipke felsőhöz varrunk egy szoknyarészt, és tádáám, kész a bohém menyasszonyi ruha! A vicces az, hogy a terv bejött, és az esküvő előtt egy hónappal összeállt a ruha váza, amin aztán már csak kisebb módosításokat kellett elvégezni. Nagyon izgalmas volt a készülődés ezen része, hiszen tényleg az utolsó gombig én tervezhettem meg a ruhámat, még ha a felső fazonját valójában készen kaptam. Ezúton is köszönet édesanyámnak és két barátnőjének, hogy létrehozták ezt a csodát!

A cipőmmel bajban voltam, mert sehogysem találtam olyat, ami tetszik. Végül egy világosszürke, díszített orrú félcipőre esett a választásom, amit azóta is hordok, így újabb költséget „spóroltam meg” magunk számára. Csupán a cipőfűzőt cseréltem ki egy csipkeszalagra, hogy jobban passzoljon a ruhámhoz.

A hajamat és sminkemet drága nővérem készítette, ami nagyon sokat jelentett számomra. Azzal, hogy nem kellett fodrászhoz és sminkeshez rohangálni, méginkább megőrizte a nap a bensőséges hangulatát.

A csokromat a mostanság szintén nagy kedvenc pozsgásokból álmodtam meg, elszórva néhány fehér virággal. A kövirózsa és kaktusz karakterességét szépen lágyították a rózsa és liziantusz szálak, körbevéve eukaliptusszal és más zöldekkel. Ezért sem kellett profihoz mennem: anyósom hobbi virágkötőként alkotta meg ezt a csodát a vőlegény kitűzőcsokrával együtt. Elállt a lélegzetem, mikor kézhez kaptam…

Eleinte helyszínként egy közeli erdei tábor rendezvénytermére gondoltunk, ám nem volt nyugodt a szívünk ebben. Legmélyen mindketten arra vágytunk, hogy az otthonukhoz közeli erdőben kelhessünk egybe, ehhez viszont kellett a szülői beleegyezés, hogy felforgathassuk az udvarukat. Természetesen ezt megkaptuk, tehát a helyszín volt a következő saját elem. Az udvarukba egy nagy fehér sátrat álmodtunk meg, ahol majd a vacsora lehet, a közeli erdőben pedig a szertartást szerettük volna lebonyolítani

A szertartás helyszíne a már említett erdőben volt. Itt a koncepciónk az lett, hogy hagyjuk érvényesülni a természetet. Ennek jegyében csak pár papírból hajtogatott darvat szórtunk szét a fák ágaira, valamint a „kapu” felé, ahol besétáltunk. Egyszerű sörpadokat tettünk ki ülőhelyként, amik színeikben beleillettek az összképbe. A legszebb dekorációs elem azonban számomra az volt, ahogyan (több napi rosszidő után) a napfény lágyan besütött a fák közül a tisztásra. Olyan volt, mintha Isten mosolyogna, ahogyan velünk együtt örül a szövetségkötésünknek.

A lánykérést követő időszakban folyamatosan inspirálódtam a Pinterest segítségével, ahova mindent lementettem, ami kicsit is tetszett. Ezekből aztán már az esküvő előtt két hónappal szelektáltam, amikor láttam, hogy mire lesz kapacitásom, és hogy milyenek a hely adottságai. Stílusként az év legkedveltebb témáját, a greenery-t választottam, a már említett természetszeretetünk miatt. Az tetszett ebben az irányban, hogy amellett, hogy egyszerre rusztikus és elegáns, igencsak pénztárcakímélő megoldás is, hiszen egy esküvőn a vágott virágok ára szépen meg tudja nyomni a büdzsét.

 

 

 

Megtetszett az „egy szép üvegben egy szál zöld” ötlete is, ami aztán az asztaldekor egyik fő eleme lett. Kertes ház lévén borostyántól elkezdve páfrányleveleken át számtalan gyönyörű növényből válogathattam, ami nagyon megkönnyítette a helyzetem. Fontos szerepet szántam a gyertyáknak is, amiket formától függően mécsestartóba tettem, vagy vízzel teli üveg szájába, amiben csodaszép zöld ág virított. Talán ez volt az asztalok legszebb része. Az összképet végül borostyánágakkal, egy-két tobozzal, és a szalvétadíszekkel egészítettem ki.

 

Mivel a főszerepet a zöldeknek szántam, nem sok mindent tudtam előre megcsinálni. Egy-egy kisebb feladatot (papír darvak hajtogatása, drótkarikák készítése) igyekeztem leadni a család női tagjai számára, míg én gyűjtöttem a különböző formájú szebbnél-szebb üvegeket és réz gyertyatartókat. Famunkákban a férfiak segítettek, így készültek el a gyönyörű mécsestartók kis farönkökből, vagy a süteményes állványként funkcionáló létra.

A zöldek a sátor egész területén megjelentek, így a mennyezetről lelógó buja zöld koszorúkban is. A világítást lampionokkal és fényfüzérekkel oldottuk meg, amelyekre ping-pong labdákat helyeztünk, hogy látványosabbá tegyük őket. Raklapokból kerti kiülőt készítettünk, baldachinokból pedig kis romantikus pihenőhelyeket, amelyek végül remek fotóháttérként funkcionáltak. Gyerekek és felnőttek egyaránt élvezték az óriásbuborékfújó sarkot, ahol kedvükre eregethették a színes szappanbuborékokat.

Egyik legkedvesebb elemem a monogramunkkal ellátott kávéspoharak voltak, amiket drága húgom tett lehetővé számunkra. Mivel nagy kávékedvelők vagyunk, fontos volt számunkra, hogy ebből is minőségit tudjunk nyújtani a vendégeink számára, ezért egyik kedves barista barátunk készített filterkávét az este folyamán. Nagyon menő volt látni, ahogyan az emberek a mi „logónkkal” díszített poharakból szürcsölik a kávét.

Hatalmas élmény volt ennek a DIY esküvőnek a létrehozása. Mivel alapvetően nagyon nyugodt személyiség vagyok, így higgadt tudtam maradni az olyan helyzetekben is, ahol már más kiakadna. Ezt az irányt tehát azoknak ajánlom, akik rugalmasak, és nem esnek kétségbe, ha a dolgok nem úgy működnek, ahogyan ők azt megálmodták. Bár nekem sem sikerült létrehoznom mindent, amit szerettem volna, cserébe sok olyan ötlettel leptek meg a család és a barátok, amikre már csak ott élesben csodálkoztam rá. Ez nagyon megmelengedte a szívemet, hiszen érezhettem a törődésüket és a szeretetüket irányunkba.

Bár az igazán nagy kalandnak a közös életet gondoljuk, mégis nagy élmény volt számunkra ennek a napnak a megélése. Köszönet Tóth Eszternek, a Púder Műhely kedves fotósának a gyönyörű képekért, akinek diszkrét jelenléte és kedvessége oldottabbá tette az egész napot.

Fotózással kapcsolatban írjatok bátran az eszter@pudermuhely.hu címre!  🙂

 

Noncsi és Albert

és így kezdődött…

Az esküvő, amit megálmodtam…

Igazából az eljegyzésem előtt nem voltam annyira bezsongva az esküvőktől, de mikor elkezdtük szervezni a nagy napot, akkor teljes erőbedobással belemerültem abba, hogy megtervezzem a sajátomat. Pinteresten alig volt pár kép, amit erre a célra mentettem el, szóval elkezdtem keresni a saját stílusomat. Keresésem eredményét mi sem mutatja meg jobban, mint amit a barátnőim mondtak, amikor beléptek a terembe… Azt mondták, olyan, mintha a lelkemben járnának! Azt hiszem, ennél nagyobb elismerést a dekoráció miatt nem kaphattam volna. Olyan rokon is volt, aki azt mondta, hogy igazán különleges stílusom van. Ezek a kommentek mind hozzájárultak ahhoz, hogy eldöntsem, mindenképpen szeretném folytatni az esküvői dekorálást, tervezést és kivitelezést! Azt mondták, hogy az esküvőm olyan, mintha Pinterestet nézegetnének. Több felkérést kaptam arra, hogy én díszítsem majd fel az ő esküvői helyszínüket is.

Na de mitől lett olyan személyes, és egyedi ez az egész? Máris leírom!

Tovább